GYŐR-NÁDORÁROS
DAC szurkolók számára: a világ legszebb helye, a "Szülőföld".
Győr III. kerülete, a város egyik legrégebbi települési helye. Területén a századok során több önálló település volt. Az akkor Győrhegynek (ma Kálváriadomb) nevezett helyen álló - Szent Adalbert püspökről elnevezett - templom körül kialakultSzentadalbertfalva, a mai Bartók Béla út környékén - a Szent Benedek templom körüli -Szentbenedekfalva, vagy a Királyföldje és a Kertesszer. Természetesen ezek a települések és templomok már csak a régi okiratokban találhatók meg. Az állandó háborúskodások miatt az emberek nem érezték magukat itt biztonságban, ha tehették inkább a várfalak közé költöztek. Az üresen maradt házakat a háborúk során felégették, lerombolták, az építőanyagot széthordták. A törökök kiűzése után a terület ismét kezdett benépesülni és az évszázadok során ezek a települések összenőttek. Tegyünk egy rövid sétát a kerületben:
A Belvárosból - a tőle vasúti sínek által elválasztott -
Nádorvárosba a legegyszerűbben a
Baross Gábor hídon keresztül jutunk. A hídról jobb oldalon már látható a
Hunyadi utcai VOLÁN Helyközi autóbusz-pályaudvar, ahonnan az ország nagyvárosaiba és a megye településeibe lehet eljutni.
Az autóbusz-pályaudvarral szemben találhatók a
Frigyes főherceg gyalogsági laktanya épületei.
A laktanya 1896-97 között épült,
Rieger Ervin műépítész tervei alapján, a császári és királyi csapatok számára. 1945-től 1956-ig a Magyar Néphadsereg alakulatai állomásoztak az épületben, majd az 1956-os szabadságharc leverésében döntő szerepet játszó szovjet hadsereg katonái egészen 1989-es kivonulásukig. Sajnos az épületek állaga olyan rossz volt, hogy a pusztulástól és a bontástól csak a Műemlékvédelmi Hivatal mentőakciójának eredményeként sikerült azokat megmenteni és műemléki védelem alá helyezni.
A
Frigyes-laktanya kerítésének végénél jobbra fordulva a
Wesselényi utcán keresztül jutunk ki a
Bem térre.



A tér közepén áll a Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnökök által 2006. március 24-én felavatott
"Lengyel-Magyar Barátság Emlékmű", mely Tóth Dániel szobrászművész alkotása. A tér jobb oldalán áll az 1964-ben épített
Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskola, mellette a
"Fiú tállal" című szobor. A 19. számú ház (
Dugonics utca sarok) a
Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatóságának épülete.

Továbbhaladva, a
Láhner György utcába jutunk, melynek
Kálvária úti végénél, bal oldalon láthatjuk az 1770-1774 között, a kamilliánus betegápoló rend által építtetett copf stílusú
Kamilliánus (Szent Kamillus) templomot. A templom tornya csak később, az 1835-1839 között épült meg. A Szent Kamillt ábrázoló oltárképet és a templom freskóit
Antonio Capacci festette 1870 körül. Az oszlopos elrendezésű főoltár von
Wallbach tiroli szobrász alkotása. Szószéke és keresztelőkútja is a XVIII. század második felében készült.
A
Kálvária úton, az Eszperantó utcai kereszteződéstől indulva láthatjuk a
Wittwer Márton tervezte barokk stílusú szoborfülkékben lévő,
Paulo Kirnegger faragta szobrokat, a
stációkat. Összesen hetet.


Az első a vasúti kerítés mellett van, a második és harmadik a
Máltai házat fogja közre, a negyedik a
Láhner György utcával szemben, az ötödik a
Posta mellett, a hatodik a
Nádor térre vezető út kereszteződésénél, a hetedik pedig
a
Kálváriadomb lábánál található.
Ezek mellett végighaladva eljutunk a
GYSEV vasúti átjáróelőtt jobbra emelkedő
Kárváriadombon álló Golgota-szoborcsoporthoz és a mögötte álló, szintén
Wittwer Márton által tervezett, kis kápolnákhoz.


A domb egykoron a kelták és a rómaiak temetkezési helye volt, míg a "sötét" középkorban kivégzőhelyül szolgált.
A
Kálvária út 2. számú házban található a
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Regionális Központja.
A
Kálvária út 20. szám alatt van a
Nádorvárosi Közoktatási Központ Óvoda és Általános Iskola, mely iskola 1872 óta oktatja és neveli tanítványait.


A
Kert utcánál balra fordulva (a sarkon állt egykor a gyermekmondókából is ismert
Gyufagyár, illetve később a
Dobozgyár) jutunk a
Nádor téren át a
Szigethy Attila(régen
Szent Háromság és
Körkemence, majd
Felszabadulás) útra.
A
Zrínyi utcai kereszteződésnél jobbra találjuk a
Győr Városi Rendőrkapitányságépületét (
Zrínyi utca 54.), balra pedig az 1895-ben átadott, ma
Petz Aladár Megyei Kórház (régen
Szent Háromság Kórház) épületeit (
Zrínyi utca 13.) A főbejáratnál van az 1999-ben megnyitott egytermes
Kórháztörténeti Emlékmúzeum, melyben megtekinthető az a gyomorvarrógép, melyet a kórház első igazgatójának,
Petz Lajosnak fia Petz Aladár konstruált.


A kórház
Szigethy Attila úti épülete előtt látható
Radnóti Miklós mellszobra.
A sarkon balra fordulva, visszatérve a
Baross Gábor útra, a
Herman Ottó utca sarkánál láthatjuk az 1940-ben,
Sándy Gyula tervei alapján épült,
nádorvárosi evangélikus templomot.
Belsejében található
Schima Bandi kovácsoltvas feszülete és gyertyatartói, valamint a
Borsos Miklós faragta vöröshomokkő keresztelőmedence. A templom adakozásból vásárolt harangja csak 1997. októberében került a helyére.
Az egyházhoz tartozó parókia a
Liezen-Meyer utca 41. szám alatt van, melyet 1948-ban vásároltak meg a szolgálatot végző lelkészek számára.
A Szigethy Attila út Bartók Béla út - Szent Imre út kereszteződésében jobbra láthatjuk a Megyei Rendőrkapitányság épületét (Szent Imre út 2/4.), balra pedigVígh Tamás négy tagból álló "Ady négy arca" című alkotását egy domb nyugati oldalán, melyet 1983-ban avattak fel. Ettől a kereszteződéstől kezdődik tulajdonképpen a Nádorvárost keletről lezáró "modern" lakótelep, Adyváros, mely az 1970-es évektől kezdődően alakult ki.
Jobbra fordulva, a
Szent Imre úton haladva jutunk el a
Magyar
utcai kereszteződéshez. A 33. szám alatt található a
Kölcsey Ferenc Általános Iskola és Óvoda, az 1929-ben épült
állami elemi iskola utóda.
A 26-28. szám alatt van a
Petz Lajos Egészségügyi Középiskola
és Kollégium, előtte a névadó mellszobra.
Az iskolával szemben, az
Erzsébet-liget sarkán tekinthetjük meg a
Szent Imre templomot. A templom építése,
Körmendy Nándor tervei alapján,
Schiel Vince építőmester kivitelezésében, 1936-ban kezdődött meg.

1943. június 3-án
Boldog Apor Vilmos megyés püspök szentelte fel a templomot és a plébánia épületét. A kapubejáratot, mely a Szentháromságot jelképezi,
Kovács Margit kerámiája díszíti. A szentélyfreskók és a hajó oldalfalán található festmények
Szőnyi Istvánfestőművész alkotásai. A szentély
Borsa Antal alkotása.
Ohmann Béla "Jézus Szive" szobra a szentély elött áll. A mellékoltár bronz domborműve
Borsos Miklós munkája.
Mattioni Eszter készítette a hímeskő szószéket. A szentély mozaikpadlója
Fónyi Géza munkája. A szentély és a karzat vasrácsait
Deéd Ferenc tervei alapján
Mentes József lakatosmester alkotta. A templom bejárata előtt álló négy méter magas
Szent Imre kőszobor Varga Ferenc műve. Az
Erzsébet-liget, mely az 1898-ban tragikus körülmények között elhunyt
Erzsébet királynéról kapta a nevét (korábban
Új Népliget volt, a szocializmus alatt
Lenin-ligetnek nevezték), árnyas lombjaival és csendjével mindenkinek nyugalmat, felüdülést ad. A liget déli részén épült meg a
Győri Kerékpár Egyletés a
Győri Polgári Kerékpáregylet kezdeményezésére 1898-ban az a versenypálya amely a későbbi
GYTE, majd
DAC sportpálya elődje volt. 1979. március 25-én játszotta itt utolsó mérkőzését a
MÁVDAC. A pályát utána lebontották, helyén autóparkoló, a
Kórház-Rendelőintézet (Szent Imre út 41.) és a
Petz Aladár Megyei Kórház (Vasvári Pál út 2/4.) épületei állnak. Az öltözőépület megmaradt ugyan, de átalakították
(Szent Imre út 43.).
Ugyancsak az Erzsébet-ligetből szakították ki az
Erzsébet ligeti
Óvodának (Magyar utca 4.) valamint a
nádorvárosi Víztoronynak helyt adó területeket. Ennek folytán a liget területe az eredeti terület egyharmadára zsugorodott! A kórház mellett jobbra fordulva, a
Tihanyi Árpád úton a
Belváros felé haladva jutunk el a
Mester utcai kereszteződésnél található
Hétemeletes épülethez (29. szám), mely Győr első "toronyháza" volt az 1960-as években.
Az épülettel szemben van a
Malom tér(Malom liget), melynek elnevezése a II. világháborúban lebombázott, e területen volt
Beck gőzmalomnak állít emléket. Érdemes egy pillantást vetni az egykori
"Richards" Finomposztógyár főbejáratánál álló műemléki jellegű
Víztoronyra.
Az
Attila utca 31. szám alatt, a sarkon találjuk az igencsak neves
Bergmann cukrászdát, melyet Bergmann Imre cukrászmester alapított az 1950-es években. A
Buda utcán végighaladva az 1. számú emeletes villában lakott
dr. Petz Aladár sebészorvos és feltaláló. A Belvárosba a Nádor aluljárón át juthatunk vissza.
Bár e körsétából kimaradt ugyan, de mindenképp érdemes megnézni a
Nagy Imre út(Baross Gábor út folytatása a Szigethy Attila úti kereszteződéstől) végénél lévő körforgalmi csomópontból induló, Pápa felé vezető 83-as főút mellett bal oldalon, a
nádorvárosi köztemető nyugati végénél álló 1987-ben felszentelt
Szentlélek-templomot
(Szentlélek tér 1.).

A templom
Ráskai Péter tervei alapján készült, nemzetközi és helyi adományokból jött létre. Színes üvegablakait
Mohay Attila iparművész készítette
Kákonyi Asztrix ferences szerzetes tervei alapján.
Kákonyi Asztrix műve az előcsarnokban látható három részes seccó, az altemplom nyolc boldogságot ábrázoló képcsoportja, valamint az oltárt körülölelő Krisztus központú képsor.
A templommal szemben helyezkedik el Győr másik nagy lakótelepe,
Marcalváros. Épületei színesebbek, modernebbek, mint
Adyvárosé.



A
Gerence úton látható a
marcalvárosi víztorony.
A
Pátzay Pál utcában (46. szám) található az
Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont és közelében, az
Öveges József utcában (7. szám) a
Szent Anna Római Katolikus Szeretetotthon modern épülete.

A Pápai út - Illyés Gyula út kereszteződésénél található az 1980-ban átadott
INTEGRÁL-DAC SE Sporttelep, a "DAC-szentély", mely megannyi nagy, felejthetetlen futball-mérkőzésnek adott otthont.